Hali.
Rég nem írtam.. most kicsit pótolok.
Animozás terén leragadtam, megint a
Pandora Hearts-t nézem újra, és gondolkodok hogy jó pár helyen eltér a mangájától. De legfőképp rajzolásban.
Megnéztem az
Eclipse-t és az
Üvöltő szeleket. Az Eclipse nem hagyott bennem különösebben nyomot, sok helyen eltér a könyvtől és az egészet összecsapták. Az Üvöltő Szelek hasonló. (1992-es adaptáció)
Most nem rég volt már megint egy veszekedésem kedves ősömmel. Nem tetszik neki hogy nem fekszek le jó kislány módjára 8-kor, ahogy ő szokta tenni.. Amikor mondtam neki hogy nem tehetek róla hogy nem vagyok álmos már nem is tudom hogy, de az jött szóba hogy akkor minek születtem meg, mert akkor meg se kellett volna. Ezt tőlem kérdezte olyan hangsúllyal mintha én tehetnék róla. chö.
Nem olyan rég
BH fórumon szóba került a blog és értelme. Akkor pár emberke azt mondta hogy nem sok értelme van, én meg persze bizonygattam az ellenkezőjét. De most nem igazán tudom.. Tényleg nem sok értelme van. Inkább használom esemény naplónak mint rendes naplónak. Amit igazán akarok azt meg nem írhatom le mert mások is olvassák. Pedig olykor nagyon jól esne. Például most nagyon jó lenne kicsit merengeni magamban, hogy mi a jó édest akarok én a továbbiakban csinálni, de nem tehetem mert akkor rögtön emonak néznek és jön az ajnározás. Engem nem kell ajnározni. Nem azt akarom. Azzal semmit nem érek, csak ugyan olyan nyomorult életem lesz utána is. És akkor most jön a kérdés hogy mit is akarok? Hát mondjuk.. jól esne ha valaki végre helyretenne.. én sok embert tettem már helyre, de engem még senki. Van egy bátyám de az csak szidni tud, meg azt mondani hogy milyen szánalmas vagyok. Néha napján meg tanácsot kér. És én kitől kérjek?
Anyám még a mai nap azt is hozzám vágta hogy én mindig azt csinálok amit akarok és szarok a polgárháborúra. Persze én ellenkeztem hogy ez nem igaz. De igazság szerint, nem tudom hogy jól tettem-e, mert fogalmam sincs mit akarok. Már lassan 16 éve nem tudom mit akarok, és ez kicsit kezd idegesítő lenni. Az embernek kell egy cél hogy éljen, amiért küzdjön, de nekem ilyen nincs. Igazság szerint sokszor volt célom már életemben, de azokat mindig összerombolták. Akartam már grafikus lenni, mert úgy tűnt mintha tehetségem lenne a rajzoláshoz. Pedig nincs, csak egy kicsit rajzoltam jobban az átlagnál. Szerettem volna énekes is lenni, de a hangom túl hétköznapi hozzá. Gitáros is szerettem volna lenni, de túl béna vagyok hozzá, sose lennék igazán jó gitáros. Szerettem volna fuvola tanárnő is lenni, de azt a fuvolatanárnőm nemtörődömsége és mellőzése rombolta szét. Persze én is tehetek róla, akaratosabbnak és szorgalmasabbnak kellett volna lennem. Artista is szerettem volna lenni, de sajnos erre későn ébredtem rá^^ És túl gyenge is vagyok hozzá. És még nagyon sokféle célom volt.. De igazság szerint mindig az volt a célom hogy elismerjenek, nem tudom hogy, mi módon, de elismerjenek. Hogy nem vagyok nulla ember. De akár mit teszek, maximum a jó szintet tudom elérni, vagyis a hétköznapi szintet ami nem érdemel elismerést, hiszen ez elvárás.
Pfúú azt hiszem monológból egyenlőre ennyi.
Még egyszer.. nem kérek senkitől ajnározást.
Háá, kicsit jobb kedvem van. Biztos a finom tea hatása^^
