Búcsú

Szép estét!

Szokásos "mi történt, mi se".. Mise az történt, de még mindig nem tudom latinul a változó tételeit -__-"
Na szóval. Nagyon sok mindent nem tudok regélni, mert ugyan az van mint mindig, a napok szinte már egybe mosódnak. Hajtás, hajtás, hajtás.
Most pénteken megvolt az utolsó fellépésünk a kórussal, és egyúttal a nyilvános elköszönés is tőlünk. Sárga rózsát kaptam :D Egy nagyon egyszerű fellépés volt az Éneklő ifjúságon, amit a sulinkban rendeztek meg, mégis annyira izgultam, mintha még sose léptem volna fel. Talán azért, mert ez volt az utolsó, és azt szerettem volna, ha tökéletes lenne. Meg tanci bá' is rátett azért xD Tökéletes nem lett, de beleadtam a lelkem :) Kicsit szomorú vagyok.. Nem tudom ez után mi hogy lesz, és hol leszek én egy év múlva, de a kórus biztos, hogy nagyon hiányozni fog és a zenekar és minden...
Jaham és arany diplomát kaptunk + Az Év Kórusa címet :) És az igazgató küldött nekünk egy "like"-ot :D
És egy köpésre vagyunk már az érettségitől. Eddig hozzám képest nyugodtan viseltem el a tudatot hogy "mindjárt". Még magamon is meglepődtem, de a valóság az, hogy egyszerűen csak figyelmen kívül hagytam. És most kezdtem azt érezni, hogy szét fogok esni. Jövő héten kedden írjuk a matek próbaérettségit, és ha nem sikerül jól én.. nem tudom mi lesz.. Nem is beszélve a nyelvvizsgáról, a gyakorlati felvételikről, az írásbelikről meg minden nyavalyáról.. Brr, csak lennék már túl rajta. A várakozás a legrosszabb. Mintha siralomházban lenne az ember.
Ma megnéztük bátyámmal a Felhőatlasz c. filmet. Nem semmi... még egyszer meg kell néznem.

Azért egy picit könnyít a lelkemen, ha legalább leírhatom.. Jó dolog ez a blog.
Szeretnék már nyarat... nagyon!